Lépésről lépésre a pénzügyi szabadság és hosszabb szünet felé
– Miért vágyunk hosszabb szabadságra?
– Az első kérdés: megengedheted-e magadnak?
– A tervezés: időben, pénzben és lélekben
– Mennyi pénz kell egy év szünethez?
– Alternatív megoldások: nem mindig kell egy teljes év
– Milyen jogi, munkajogi vagy vállalkozási szempontokat érdemes figyelembe venni?
– Visszatérés a munka világába – hogyan készülj rá már a szünet alatt?
Na, akkor ugorjunk is neki:
Miért vágyunk hosszabb szabadságra?
Az egy év szabadság gondolata a legtöbb ember fejében nemcsak egy romantikus álom, hanem egyre gyakrabban reális igény is. A munkahelyi kiégés, a felgyorsult életritmus, a korai középkorú válság, vagy egyszerűen csak az a vágy, hogy mással is foglalkozzunk, mint az irodai lét, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen keresik a módját annak, hogyan szakadjanak ki hosszabb időre a megszokott életvitelükből. A digitális nomádok példája, a vállalkozók önállósága, vagy a korai nyugdíjba vonulást tervezők életstratégiája is inspirációt adhat. Az viszont kulcsfontosságú, hogy ez az egy év ne a menekülésről, hanem a tudatos pihenésről, fejlődésről és önmegvalósításról szóljon.
Az első kérdés: megengedheted-e magadnak?
A leggyakoribb akadály természetesen a pénz. Hogyan lehet megoldani, hogy egy teljes évig ne legyen bevételed – vagy csak minimális – és mégis fenntartsd magad, sőt akár utazz, tanulj vagy új életformát próbálj ki? Az első lépés az őszinte helyzetelemzés. Nézd meg, mennyi a havi fix költséged, van-e megtakarításod, milyen biztos bevételeid vannak (például passzív jövedelem, lakáskiadás, osztalék), és mennyi időre lenne elég a tartalékod. Fontos, hogy ne csak azt számold ki, elég-e egy évre, hanem azt is, hogy mi történik, ha például csak hat hónap után szeretnél visszatérni, vagy épp tovább maradnál szabadságon. Sokak számára a legnagyobb félelem nem is az, hogy elfogy a pénzük, hanem az, hogy hogyan fognak visszatérni a munka világába, illetve mit gondolnak majd róluk a munkáltatók vagy az ügyfelek.
A tervezés: időben, pénzben és lélekben
Ha komolyan gondolod az egy év szünetet, akkor ugyanúgy meg kell tervezned, mint bármilyen nagyobb projektet vagy utazást. Az első kérdés: mikor indulhatna ez az év? Mennyi időd van addig felkészülni? Egyéves távlatban már egy középtávú pénzügyi terv is kivitelezhető. Ez alatt az idő alatt tudsz költséget csökkenteni, extra jövedelmet szerezni vagy pénzt félretenni. A második lépés az, hogy pontosan megfogalmazod, mire is használnád ezt az évet. Pihenni akarsz? Tanulni? Utazni? Vállalkozást indítani? Művészi projektbe kezdeni? Egy világos cél segít majd a későbbi elbizonytalanodás idején is tartani az irányt. És végül: ne becsüld le a lelki felkészülést. Meg kell tanulnod lemondani a rendszeres jövedelem biztonságáról, elengedni az állandó produktivitás kényszerét, és elfogadni, hogy nem kell mindig „hasznosnak” lenni.
Mennyi pénz kell egy év szünethez?
Erre nincs univerzális válasz, mert a költségek attól függnek, hol és hogyan akarod eltölteni az évet. Egy budapesti albérletben vegetálni más költségszint, mint délkelet-ázsiai országokat bejárni hátizsákkal, vagy éppen egy vidéki kis faluban alkotni, kertészkedni és lelassulni. Nagyon sok múlik azon is, hogy marad-e valamilyen jövedelmed: dolgozik-e a párod, van-e bérbe adott ingatlanod, részesülsz-e osztalékból, szellemi termékből származó bevételből. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor minimum egy év megélhetési költségét elő kell teremtened – ez az egyszerű életmódot folytatók esetében is könnyedén lehet 3-5 millió forint, de sok esetben 8-10 millióval érdemes kalkulálni, főleg ha utazást vagy új képzéseket is tervezel. Ezért a felkészülés időszakában szinte kötelező a költségcsökkentés, az életszínvonal ideiglenes visszafogása, a nagyobb kiadások elhalasztása, és persze az öngondoskodási szokások újragondolása is.
Alternatív megoldások: nem mindig kell egy teljes év
Bár az „egy év szabadság” jól hangzik, érdemes elgondolkozni azon is, hogy valóban szükséges-e egy teljes évre kivonulni a munka világából. Egy három- vagy hat hónapos szünet, egy részmunkaidős megoldás vagy egy workation típusú átmeneti életforma is ugyanúgy hozhat mentális felfrissülést, és közben kevésbé kockázatos pénzügyileg. Egyre többen választják azt az utat is, hogy nem egy nagy szabadságot vesznek ki életük során, hanem évente beiktatnak 1-2 hónapot, amikor teljesen kiszakadnak a munkából. Ez főként azok számára lehet ideális, akik szabadúszók, vállalkozók vagy rugalmas munkarendben dolgoznak. A lényeg itt is a tudatosság: legyen bármilyen hosszú is a szabadság, tudd, mit akarsz vele kezdeni, és hogyan fogod kezelni az anyagi következményeket.
Milyen jogi, munkajogi vagy vállalkozási szempontokat érdemes figyelembe venni?
Ha alkalmazottként dolgozol, akkor a legnagyobb kihívás az, hogy a munkáltatóddal hogyan tudod ezt a hosszabb szünetet leegyeztetni. Magyarországon a fizetés nélküli szabadság lehet a megoldás, de ennek is vannak következményei – például nem jár alatta egészségbiztosítás automatikusan, azt magadnak kell fizetned, és a nyugdíjjogosultság is szünetelhet. Célszerű tehát előre tájékozódni, és ha lehet, ügyvéddel vagy HR-tanácsadóval is átbeszélni a terveidet. Vállalkozóként valamivel egyszerűbb a helyzet, hiszen a saját idődet te osztod be, de itt is érdemes előre gondolni arra, hogy az ügyfelek hogyan reagálnak majd egy hosszabb szünetre, és hogyan tudod minimalizálni az üzleti kiesést. Egyéni vállalkozók számára a tevékenység szüneteltetése is opció lehet, de ez bejelentési kötelezettséggel jár, és a járulékfizetésre is hatással van.
Visszatérés a munka világába – hogyan készülj rá már a szünet alatt?
Az egy év szabadság akkor igazán sikeres, ha nem csak az adott időszak élvezetes, hanem a visszatérés is gördülékeny. Ehhez érdemes már a szünet alatt is szem előtt tartani, hogy miként tudod fenntartani a szakmai kapcsolataidat, hogyan követed a szakmai híreket, és milyen készségeket fejlesztesz, amik a későbbi munkavállalásban segítenek. Ha például tanulsz valamit, ha önkénteskedsz, ha blogot vezetsz az élményeidről, akkor ezeket később az önéletrajzodban vagy a portfóliódban is megjelenítheted. Sokan félnek attól, hogy „lyuk” lesz az önéletrajzukban, de ha tudod kommunikálni, hogy ez az időszak valójában fejlődésről szólt, akkor az akár előnyödre is válhat a munkaerőpiacon.
Kiemelt kép: Unsplash
