Mi az EBITDA és miként számítható?
Az EBITDA az angol Earnings Before Interest, Taxes, Depreciation and Amortization, azaz a kamat, adó, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredmény. Magyarul ez azt jelenti, hogy a vállalat működési eredményét szemlélteti, kizárva azokat a tételeket, amelyek finanszírozási struktúrától, adózástól vagy beruházásoktól függenek. Kétféle módon számolható: vagy a nettó jövedelemhez hozzáadjuk a kamatokat, az adókat, az értékcsökkenési és amortizációs tételeket, vagy az üzemi (operating) eredményhez adjuk hozzá az amortizációt és értékcsökkenést. Az EBITDA rendszerszinten nem hivatalos számviteli kategória, de kiválóan alkalmas operatív teljesítmény összehasonlítására vállalatok vagy iparágak között.
Miért használják az EBITDA-t?
Az EBITDA egyik fő előnye, hogy eltünteti azokat az extrém tételeket, amelyek eltérő adórendszerből, tőkeszerkezetből vagy amortizációs politikából fakadnak. Így lehetővé válik cégek összehasonlítása akkor is, ha eltérő környezetben működnek, vagy eltérő beruházási igényük van. Különösen alkalmas kapitalizáció-intenzív iparágak – például gyártás, energiatermelés, telekommunikáció – esetében, ahol az amortizáció összege jelentős. További előnye, hogy egyszerűen értékelhető, hiszen a pénzügyi elemzők szívesen használják vállalatértékeléskor (például vállalatfelvásárlások, tőzsdei becslések esetében).
EBITDA margin: ami igazán árulkodó
Az EBITDA margin az EBITDA és a nettó árbevétel hányadosa, százalékos formában. Ez a mutató megmutatja, a bevétel hány százaléka diadalmaskodik üzemi költségek felett úgy, hogy a finanszírozás, adózás és amortizáció nem számítanak. Magas margin azt jelzi, hogy a cég hatékonyan tud működni – alacsony költségek mellett képes jelentős eredményt termelni. Ugyanakkor az iparági átlagok nagyon eltérőek: egy technológiai vagy SaaS vállalat EBITDA marginja akár 20–30% is lehet, míg egy kereskedelmi vagy logisztikai vállalatnál ez lehet 5–10% körül. Ezért az iparági benchmark közvetlen összehasonlítás nélkül torz eredményt adhat.
EV/EBITDA: az értékelés aránya, amit érdemes ismerni
Az EV/EBITDA mutató (Enterprise Value osztva EBITDA-val) azt tükrözi, mennyit fizet a piac egy egységnyi EBITDA-ért. Az EV – a vállalat teljes piaci értéke – a részvényesi értékből, az adósságból és kisebbségi részesedésekből épül fel, és ebből levonjuk a készpénzállományt. Ez összességében a vállalat valós értékét jeleníti meg. A mutató lehetővé teszi cégek összehasonlítását függetlenül attól, hogyan finanszírozzák tevékenységüket, hiszen kizárja a tőkeszerkezetből fakadó eltéréseket. Alacsony EV/EBITDA (például 5–8) alulértékeltségre utalhat, míg magasabb szint (12–15 vagy magasabb) a piaci várakozásokról, jövőbeni növekedésről árulkodik.
Miért korlátozott, ha csak EBITDA-ra támaszkodunk?
Az EBITDA népszerűsége ellenére számos kritika éri. Elsősorban azért, mert nem veszi figyelembe a tőkeigényes beruházásokat, az amortizációs valós költségeket vagy a működési tőkeszükséglet változásait. Egy cég bár jól nézhet ki EBITDA szempontból, ha folyamatosan drága beruházásokra szorul, vagy ha magas adóssággal rendelkezik, az igazából kevésbé fenntartható működést jelezhet. Warren Buffett például gyakran bírálta az EBITDA-t, mondván, hogy az figyelmen kívül hagyja a valós tőkehelyzetet és költségeket – miszerint „a fogtündér nem fizeti a beruházásokat”.
Milyen helyzetekben érdemes EBITDA-t használni?
Az EBITDA hasznos lehet pénzügyi elemzők, befektetők és vállalatvezetők számára, különösen ha: vállalatértékelést végeznek (pl. felvásárlás, összeolvadás), iparági összehasonlítást kívánnak végezni, cash flow jellegű teljesítményt akarnak vizsgálni adó- vagy finanszírozási torzítás nélkül, vagy ha a beruházási ciklus hatását kívánják minimalizálni. Kisebb webáruházaknál, induló vállalkozásoknál is előfordul tájékozódáskor: segít megérteni, hogy a cég valós operatív teljesítménye milyen, függetlenül az aktuális adóévektől vagy beruházásoktól.
Kinek és mikor kell óvatosan értelmeznie?
Az EBITDA adatok önmagukban nem adnak teljes képet a vállalat pénzügyi helyzetéről. Fontos más mutatókkal együtt vizsgálni: cash flow, nettó adósság, tőkevisszatérítés képesség, működő tőke, tőkebefektetési szükséglet stb. Például ha egy vállalat magas EBITDA-t produkál, de teljes adósságállománya drámai, akkor egyetlen EBITDA mutató sem képes tükrözni a csődkockázatot. A befektetőknek különösen figyelniük kell az úgynevezett „adjusted EBITDA”-kat, ahol a vállalat egyszeri tételeket von ki – ezek ugyancsak torzíthatják az operatív teljesítményt.
Példa
Tegyük fel, hogy egy cég net income-ja 10 milliárd forint, ebből az adók 2 milliárd, a kamat 1 milliárd, az értékcsökkenés és amortizáció összesen 3 milliárd. Ekkor az EBITDA értéke: 10 + 2 + 1 + 3 = 16 milliárd forint. Ha a vállalat Enterprise Value-ja 160 milliárd forint, akkor EV/EBITDA mutatója 10x, ami azt jelenti, a piac tízszeres szorzóval értékeli a cég EBITDA-ját. Ha az iparági átlag ennél például nettó 8x, akkor a cég túlértékeltnek tűnhet, hacsak nem rendelkezik valamilyen prémium jellemzővel (gyors növekedés, lentikuláris piac, márkaerő stb.).
Az EBITDA egy hasznos, egyszerűen kiszámolható operatív jövedelmezőségi mutató, amely összehasonlíthatóvá teszi a cégeket eltérő adózási, amortizációs és finanszírozási környezetben. Az EV/EBITDA-mutató pedig segít megítélni a piaci értékeltséget és összehasonlítani vállalatokat iparágakon belül. Ugyanakkor a mutató önmagában félrevezető lehet, mivel figyelmen kívül hagyja a beruházási szükségleteket, a működő tőkét, a hitelterheket és a cash flow-térkép teljes képét. Elemzését mindig komplex mutatórendszer részeként javasolt végezni, ahol más pénzügyi adatokkal együtt ad értékelhető képet a vállalatról.
Kiemelt kép: Unsplash
