A magyar vállalkozó két arca: a szorgalmas innovátor és a simlis

Mi jut eszébe elsőre, ha a vállalkozókra gondol? Hogy keresik a kiskapukat? Hogy kényszerből csinálják? Vagy éppen innovatívak, kreatívak és bátrak? Erre voltak kíváncsiak a Bridge Budapest alapítói, a Transparency Internationallel és a CEU Business Schoollal együttműködésben, mert hisznek, abban, hogy az ország versenyképessége a teljesítményre és tudásra épülő vállalkozásokon múlik. A reprezentatív kutatást a Kutatólabor készítette, és azt vizsgálja, milyen a viszonya a magyaroknak a vállalkozókhoz és a vállalkozáshoz. A magyar vállalkozó két arca: a szorgalmas innovátor és a simlis.

 

A Kutatólabor által készített kutatásból kiderül, hogy szinte mindenkinek van személyes kapcsolata vállalkozókkal: a megkérdezettek 13 százaléka jelenleg is vállalkozó, ötödük kipróbálta már a vállalkozói létet, 84 százaléknak pedig van az ismeretségi körében. A férfiak 28 százaléka volt vállalkozó, míg a nőknek csak 18, minden ötödik diplomásnak van vállalkozása, az érettségivel nem rendelkezők közül viszont csak minden tizenkettedik embernek. Ugyanakkor érdekes adat, hogy éppen a diplomás szülők támogatják legkevésbé, hogy a gyerekük vállalkozóvá váljon, míg egy négyes skálán az érettségivel nem rendelkező szülők 2,75 értékben örülnének ennek, addig a diplomások csak 2,39-re.

 

A megkérdezettek szerint a család és a barátok tudják a legjobban segíteni a vállalkozókat, fontosak lehetnek még az állami támogatások, ugyanakkor az adó- és jogrendszer akadályozó tényező, csakúgy, mint az önbizalomhiány. Ez utóbbi egyébként a diplomások számára a legnagyobb probléma.

 

„Több fronton is azon vagyunk, hogy mind a vállalkozók, mind pedig a társadalom tisztában legyen a vállalkozások szerepével egy ország életében. Nemcsak gazdaságilag befolyásolják az országot: a teljesítményen és tudáson  alapuló vállalkozások építhetik Magyarország  önbizalmát. Szeretnénk minél több érvet felsorakoztatni, miért éri meg vállalható módon vállalkozni, és ha a vállalkozók egymástól tanulhatnának erről a sokak által nehezebbnek gondolt útról.”- indokolta Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetője, hogy miért vágtak bele az első millió történetéről szóló kezdeményezésbe.

 

 

 

 

 

 

A kutatásban legtöbben pozitív jelzőket társítanak a vállalkozókhoz - legalábbis ezt mutatja a kutatás azon része, amelyben konkrét jelzőkről kellett megállapítania a megkérdezetteknek, hogy igazak-e a vállalkozókra. Ez alapján 88% kreatívnak és 86% tehetségesnek tartja a vállalkozókat, 65% tisztességesnek és csak minden harmadik ember tartotta jellemzőnek a “csaló” jelzőt. A szabad asszociációt engedő kérdés viszont ettől eltérő képet mutatott. Amikor nem irányított kérdést kaptak, akkor nagyrészt negatív jelzőket használtak a válaszadók a vállalkozókra, mint a “fehérgalléros vagy szabadlábon lévő bűnöző” vagy az “igavonó barom”, aki “drága autóval jár”. De a vagyonosodási vizsgálat, a körbetartozás, a csőd és a kiskapuk is az asszociációk közé tartoztak. Pozitív említésként a bátorságot emelte ki a válaszadók kisebb része, valamint azt, hogy a vállalkozó a túlélés esélyadója.

 

Ugyanakkor a bizalmatlanság is jellemző: a fiatalok (18-29 évesek) egy 5-ös skálán 2,45-re értékelték a vállalkozók megbízhatatlanságát, az idősebbek (60-65 évesek) már 2.91-re, vagyis az idősebb korosztálynak rosszabb a benyomása/tapasztalata a vállalkozókról. A munkanélküliek vannak a legrosszabb véleménnyel a vállalkozókról: 60%-ban csalónak tartják őket.

 

Összességében kettős kép rajzolódik ki a kutatásból: egyrészt él még fejekben a korábban jellemző simlis, drága autós “maffiózó” vállalkozó képe, aki mindenhol kiskapukat keres, másrészt már elterjedt a kreatív, innovatív, bátor és becsületes vállalkozó képe is: főleg a fiatalabbak körében.

 

“Meggyőződésem, hogy akár a saját cégünk, akár az országunk hosszútávon csak úgy lesz versenyképes, ha a gazdaság szereplői közül minél többen a szabályok szerint játszanak” - mondta Fehér Gyula, a Ustream társalapítója. Somlai-Fischer Ádám, a Prezi társalapítója szerint pedig mindannyian büszkék szeretnénk lenni arra amit építettünk, nem pedig szégyenkezni miatta. Balogh Péter, az NNG társalapítója is erről beszélt és hozzátette, ha valamit nem éri meg becsületesen csinálni, akkor azt egyáltalán nem éri meg csinálni. Azért sem mindegy, hogy milyen az üzleti környezet, mert az ország alkalmazottainak gyakorlatilag a 90%-a vállalkozásokban dolgozik - ezt már Rechnitzer Dóra a Transparency International üzleti programjának a vezetője tette hozzá az elhangzottakhoz.

 

Kutatás anyaga itt: A vállalkozók percepciója a 18-65 évesek körében